DOMINIUM MARIANUM – MÁRIA URALMA

honlap a Szűzanya által vezetett engesztelési mű szolgálatában

––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

FELTÁMADT KRISZTUS!
VALÓBAN FELTÁMADT!


 
 
 Fényesheti kezdet
 
 
 Fényesheti imaóra

––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––


                                                                                                                                                                                                                      

– TANULMÁNYOK –

                                                                                                                                                                                                                      

AZ 1050 ÉVES ERDÉLYI
BIZÁNCI SZERTARTÁSÚ MAGYAR ÖRÖKSÉG
A FELTÁMADÁS ÖRÖMHÍRÉNEK FÉNYÉBEN
spiritualitás, történelmi tények, üdvtörténeti távlatok

– tanulmány –

 »»»     TOVÁBBLÉPÉS     »»»

MÁRIAPÓCS GYÓGYÍRJA
A
TRIANONI ÁMOKFUTÁSRA
a Kárpát-medencei történelem-értelmezések

– tanulmány –

»»»     TOVÁBBLÉPÉS     »»»

KELETI SZERTARTÁSÚ
MAGYAR SZENTEK
kezdetektől napjainkig

 – bemutatásuk –

»»»     TOVÁBBLÉPÉS     »»»

                                                                                                                                                                                                                     

 

 

 MAGYAR

GÖRÖG KATOLIKUS

KÖZÖSSÉGI PORTÁL

 

»»»     TOVÁBBLÉPÉS     »»»

 

 A MAGYAR

GÖRÖG KATOLIKUS EGYHÁZ

HIVATALOS HONLAPJA

»»»     TOVÁBBLÉPÉS     »»»

 

 

AZ ELSŐ

MAGYAR NEMZETI KEGYHELY

HIVATALOS HONLAPJA

 

»»»     TOVÁBBLÉPÉS     »»»

 

––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

– MÁRIAPÓCS ÉS CSÍKSOMLYÓ KEGYELMI ERŐTERÉBEN –

––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

SIESSÜNK BUZGÓN AZ ISTENSZÜLŐHÖZ!

A pócsi kegykép harmadik könnyezése centenáriumának jubileumi  évében
Isten újabb szeretet-gesztusokat ajándékoz a magyarságnak

Isten változatlan kedvvel vigasztalja népét, s olykor csodákat is megenged, hogy a megkeseredettségből kiemelje az embert. Miközben a magyarság a történelemben már sokszor tapasztalt belvillongásokkal (december 5-i népszavazás) kivonja magát Isten óvó hatalmából, s ezzel a természet erőit felkorbácsolva katasztrófákat kénytelen elviselni (a 2005-ös árvízhullámok), Isten változatlanul jelzi, hogy mi a megoldás megoldhatatlannak tűnő problémáinkra:

Az ószövetségi választott nép számára nem hoztak szabadulást a különféle politikai paktumok, hanem csak az Isten által ajánlott szövetséghez való visszatérés. Ugyanígy a magyarsággal kötött isteni szövetség is kizárólag csak az adott viszonyítási rendszerben működik, amelynek kulcsa a Szent István apostoli királyunk által kijelölt „Mária-tulajdon" komolyan vétele. Hogy Erdélyben mit jelentett ez, Csíksomlyó fényesen bizonyítja! A pócsi jubileumi év gyümölcsei közé tartozik az is, hogy a 2005. október 1-4. között éppen Máriapócson tartott Európai Máriás Háló tagsága Csíksomlyót is beválasztotta a Hálóba. Az Európai Máriás Háló létrejöttének előzménye, hogy 1996-ban Máriapócson találkozott Európa minden kegyhelyének vezetője és püspöke, majd öt tag – Lourdes, Loreto, Fatima, Czestochowa és Altötting – megalapította a szervezetet. Máriapócs 2003-tól tag, mint a Rózsafüzér eredeti tizenöt titkának egyike. A létszámbővítés a világosság titkai miatt történt. Csíksomlyó másik három újonccal a jelenlegi 19 tag egyike lett, s a Rózsafüzér húsz titkának száma szerint már csupán egy új tag felvételére van lehetőség. Hogy az melyik kegyhely lesz, és mikor, most nem annyira lényeges, hanem inkább az, hogy mi célból kell fürkészni az „idők jeleit": egyrészt, hogy a hűségesek az állhatatosságban kitarthassanak, másrészt, hogy a tévelygők útmutatást kapjanak, miként szabadulhatnak meg a szorongatottságból…

A főcímben olvasható buzdítással kezdődik a „Paraklisz" (könyörgés vigasztalásért) nevű görög katolikus ájtatosság tropárja (az adott liturgia célját hasonlatokba foglaló fő ének). Fontosságát jelzi, hogy a buzdítás a Pócsnak Ékes Csillagát megéneklő Akathisztosz (nem ülve végzendő könyörgés) himnuszban ismételten előfordul. A magyar görög katolikusok a máriapócsi zarándoktömegek imameghallgatásaként értelmezik, hogy miközben minden kommunista államban a görög katolikusságot államilag törvényen kívül helyezték és üldözték, Magyarországon, ha nem is zavartalanul, de a római katolikusokkal együtt megtűrt státusban fennmaradhatott. Nem kevésbé fontos, hogy miközben a többség majdhogynem tabuként agyonhallgatja a Romániában halmozott kisebbségben élő magyar görög katolikus ügyet, s ezáltal a csángókéhoz hasonló sanyarú helyzetbe sodorja a lélekszámában folyamatosan apadó közösséget, a Szűzanya a világ figyelmét a görög katolikus magyarokra fordítja. A Csíksomlyóra zarándokló csángóság már élheti kisebbségi rehabilitációjának kezdetét, amiben a hazai magyar görög katolikusok is kitartásra buzdító jelet láthatnak! A Magyar Püspöki Konferencia a november 30 – december 2. között zajló téli ülésén megvonta a mérleget: a máriapócsi görög katolikus bazilikát magyar nemzeti szentéllyé, a 2006-os évet pedig a nemzet megtéréséért engesztelő évvé nyilvánította. Adja Isten, hogy elegendően meghallgassuk a jóra való ösztönzést, és nemzetünk lelki megújulásának örvendhessünk!

Erdő Péter bíboros, prímás ünnepi szentbeszédéből kiemelt gondolatok: „A pócsi kegyhely (…) központja lett a magyar liturgikus nyelvért és a magyar görög katolikus egyházmegyéért folytatott küzdelemnek. A sok imádság és fáradozás sikerrel járt, és ma ez az egyházmegye nagy értéke magyar egyházunknak és az egész katolikus egyháznak. Bár a magyar népre éppen a 20. század elején sok szenvedés várt, a pócsi Szűzanya mindig a szomorúak vigasztalója és örömünknek oka volt. Tisztelete megnyitotta Isten felé és egymás felé a környéken lakó keresztények szívét, közelebb hozta egymáshoz a nemzetiségeket, közelebb hozta magyart a magyarhoz… Kérjük hát mai szentmisénkben és ezentúl is állhatatosan a pócsi Szűzanya közbenjárását egész nemzetünkért, különösen családjainkért, hogy elfogadják és szeretetben felneveljék a születendő gyermekeket, hogy népünk megmeneküljön a jövőtlenségtől és a pusztulástól. Kérjük közbenjárását mindnyájunkért, hogy Szűz Mária példájára figyelemmel hallgassuk és megtartsuk Isten szavát, ezáltal növekedjünk szabadságban, emberi méltóságban, és boldogok legyünk. Boldogságos Szűz Mária, Szomorúak Vigasztalója, Magyarok Nagyasszonya, könyörögj érettünk!”

Bazsó-Dombi Attila,

görög katolikus áldozópap

(Forrás: Vasárnap Katolikus Hetilap, 2005. dec. 11.)

––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

MAGYAR GÖRÖG KATOLIKUSOK
ROMÁNIÁBAN
A Vasárnap c. katolikus hetilapban (2006. január 29.)
Ft. ifj. Pallai Béla gör. kat. atya által közölt felhívás nyomán
                                                                  

Amikor romániai görög katolikusokról hall a világ, akaratlanul megállapodik a megnevezés első részénél. Sajnos így van ez más téren is. Tudni kell viszont, hogy ha görög katolikusokról beszélünk, akkor ezen nem csak a román görög katolikus egyházat értjük, hanem benne azt a maroknyi magyar görög katolikusságot, amely szerves részét alkotja a romániai görög katolikus egyháznak, bár a történelem vihara ide-oda dobálta egyházközségeinket.  Jó volna a szétszórt görög katolikus közösségeket is felkutatni határainkon belül. Nem titkolt szándékunk, hogy jelentkezzenek az olvasók, akiknek van rég őrzött emléke: az én nagyapám, nagyanyám is magyar görög katolikus volt. Aki hordoz ilyen emléket, írjon e Honlap szerkesztőinek: web-szolgálat

Létezünk! S ha kis számban is, de őrizzük még őseink hitét, nyelvét, énekeit, dallamait, imádságait, szertartásait. Élünk, és van hovatartozásunk. Múltunk gazdag, ezért hisszük, hogy van jövőnk is, gazdagnak remélt jövőnk. Trianon előtt a Székelyföldön és a Partiumban erős magyar görög katolikus egyházközségeink voltak, Erdélyben pedig kisebb-nagyobb szórványban éltünk a történelem folyamán. Jelenleg a Nagybányai (Román) Görög Katolikus Püspökség fennhatósága alatt, a Kökényesdi Ciskárpáti Főesperességen belül Kökényesd, Túrterebes, Sárközújlak, Szárazberek, Szatmárnémeti, Csedreg, Mikola, Nagypeleske és Lázári helységekben van elismert magyar görög katolikus egyházközség (egyeseknél filiákkal). A Nagyváradi (Román) Görög Katolikus Püspökség fennhatósága alatt jelenleg egy magyar görög katolikus közösség él Nagykárolyban.

 »»»     TOVÁBBLÉPÉS     »»»

MAGYAR GÖRÖG KATOLIKUS

KÖZÖSSÉGEK PARTIUMBAN

––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

HONLAPUNKRÓL

Címe, tartalma és szellemisége a Szűzanya
gyergyószentmiklósi könnyei által ihletett
felismeréseket, összefüggéseket, indíttatásokat
hivatott tükrözni. 

HONLAPFELELŐS:
Bazsó-Dombi Attila
Tel.: +40-758-260416

Nem utolsósorban erdélyi magyar

görög katolikus ügyekben is az

érdeklődők rendelkezésére állunk.

ERDÉLYI ÖNKÉNTES GÖR. KAT. MAGYAR MISSZIÓ

B. Dombi Attila – gör. kat. missziós pap

0758.260.416

Vetési A. Zoltán – lelkipásztori kisegítő

0762.481.584

Szeretnénk megismerni a Gyergyószéken, valamint általában Székelyföldön és Erdélyben élő egykori görög katolikus magyar hívek mai leszármazottait, velük kapcsolatot ápolni.