DOMINIUM MARIANUM – MÁRIA URALMA

honlap a Szűzanya által vezetett engesztelési mű szolgálatában

–––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

A GYERGYÓI KÖNNYEZŐ SZŰZANYA

                                                                                                                                                                                                                

  

GYERGYÓSZENTMIKLÓSI KÖNNYEZŐ KÉP

KEDVES LEÁNYAIM!

VEGYÉTEK A KÖNNYEIMMEL JÖVŐ SZENT KENETET ÉS ÁLDÁSOMAT. ÁLDJÁTOK VELE KIVÁLASZTOTT FIAIMAT, AKIKET SZÍVEM ALATT HORDOK A KEGYELMI ÚJJÁSZÜLETÉSRE.

BÁNATKÖNNYEIM BENNETEK ÖRÖMKÖNNYEKRE FORDULNAK.

AZ + ATYA, A + FIÚ, ÉS A + SZENTLÉLEK NEVÉBEN!

GYERGYÓI SZENVEDŐ ISTENANYA

                                                                              

Lelki anyaságra vonatkozó anyagok:

Tanítóhivatali buzdítás a lelki anyaság karizmájának megélésére

Szentségimádás a papokért és a lelki anyaság hivatásáért

Gyűjtemény a lelki anyaság katolikus szemléletéről


 AZ ISTENANYA GYERGYÓI KÖNNYEI 

Gyergyószentmiklóson az eredetileg magyar görög katolikus templomban 2008. február 17-én kezdett könnyezni az oltárkép. A Szűzanya ezúttal nem beszél, mégis érthető minden, ami ezekben a könnyekben aláereszkedik a Mennyből – az Istentől közvetített kegyelem által képes a Reá figyelőkkel megértetni magát. Könnyei belső suttogással csodálatos dolgokra tanítanak, ha nem rekedünk meg a könnyezés felszínes fürkészésénél, mert az Istenre nyitott lélekbe az Ég alászáll és Isten lakást vesz benne, hogy együtt háljon az emberrel a Szűzanya Szívében.

A múlt félezred év Mária-jelenései életfelajánlásra, engesztelésre és kiengesztelődésre vezették Isten gyermekeit. Gyengéden, személyekre és közösségekre szabottan mindenre megtanított bennünket. Az elmúlt évek szőkefalvai állítólagos jelenéseiben adott üzenetek szóbeli összefoglalásként hatottak. A Szűzanya annyira egyszerűen beszélt, mégis minden benne volt ami a Kárpát-medence és a földkerekség számára fontos. Remélhetőleg nem hiába, mert Isten és felebarátaink iránti teljes, mindent átható kiengesztelődés nem tűr haladékot.

A településnévadási axióma szerint a templom címünnepe alapján lehet meghatározni a települések alapítóinak közösségi hovatartozását. Mivel a „Gyergyó” előtag etimológiájának helyes levezetése a görög jelzőből logikusabb mint a gurog-görög igéből, Szent Miklós pedig a bizánci egyház védőszentje, kézenfekvő azt következtetni, hogy a település neve Árpád-kori bizánci szertartású templom titulusában gyökerezik. Ez akkor is igaz, ha a „Gyergyó” előtag a Szent György (Hagios Georgios kappadókiai – tehát keleti)  katonaszent nevéből eredne, hiszen az Árpád-korban a latin szertartásúak nem választottak keleti szentet a templom patrónusának.

A Szűzanya Gyergyószentmiklóson a jobb sorsra érdemes Kárpát-medencéért sír – Szent István és a Rendek által Neki adományozott Szent Korona Országáért, azaz saját Országáért, amelynek része Mária Virágoskertje is. Sír annak polgáraiért, akik nemzetiségtől függetlenül mindahányan a Nagyasszony gyermekei. Sír az Erdélyi Egyházmegyéért, amelynek Szent István-i alapítása milleniumát kezdtük 2008-ban.

Könnyei a papokért is hullanak, most, a papság évében különösen. Kiválasztott fiaira Istenanyai áldását adja, a kegyelem rendjében megélhető spirituális anyaság kegyelmeivel. És sír az 1050 évvel ezelőtt alapított bizánci szertartású magyar egyházmegyéért, amelynek gondolata is rettegést ébreszt egyes – hatalmukat nem égi, hanem evilági elvárásoknak alárendelő – elöljárókban.

Nem rettegni, nem félni kell; alázattal megtérni, Lélekben és Igazságban imádni Istent, gyűlölni a bűnt és szeretni az embert – testvéreinket és az ellenséget, saját népünket és a más nemzetiségűt, saját egyházunkat és a más felekezetűt…

Bazsó-Dombi Attila

gör. kat. áldozópap

Csíksomlyó-Gyergyószentmiklós

 

A Könnyező Kép meglátogatásával, egyéb tudnivalókkal kapcsolatban felvilágosítással szolgál az Egység Királynője Engesztelő Szolgálat vezetője:

Vetési-Antal Zoltán

Tel.: +40-762.481.584 

 

 

                                                                                                         

 

A KÖNNYEZÉS MEGSZŰNTÉRŐL

A templomot adminisztráló ortodox parókus 2013 januárjában nyilatkozta, hogy az ikon-könnyezés elapadása figyelhető meg. A gyergyószentmiklósi „Egység Királynője” Engesztelő Szolgálat vezetője az ikon akkori meglátogatásakor a könnyfolyás nyomát még nedvesnek találta. A Nyugati Egyház Szűzanya Szeplőtelen Szíve napján, 2013. június 8.-án tett látogatásakor megállapította a könnyezés megszűntét, de a könnyfolyás legyezőszerűen a könnyezés anyagának olajos összetevője lakkszerűnek mondható besűrűsödése miatt – maradandó fényes nyomot hagyott. Tehát a könnyezés kezdetének 5. évfordulójára, 2013. február 17.-ére valószínűsíthetően megszűnt már, amit Isten akarataként el kell fogadnunk. Ugyanakkor kérnünk kell Istentől, hogy a Szűzanya gyergyószentmiklósi könnyezésével közvetített kegyelmek további árasztásával szüntelen vigasztalást, oltalmat és gyógyulást ajándékozzon a bizalommal Hozzá fordulóknak.

                                                                                                                                                                                                                
 
ZARÁNDOKLAT A KÖNNYEZŐ KÉPHEZ
KOCSIS FÜLÖP HAJDÚDOROGI MEGYÉSPÜSPÖK VEZETÉSÉVEL 
A Nyíregyházi Szeminárium papjai, kispapjai – 2008. október, forrás: gorogkatolikus.hu/szeminarium/?q=keptar

Elmer István:

A föltámadás folyamatban van

(részlet) 

 

Lélekkel kell közelíteni a csodához

A máriapócsi kegyhely háromszázadik évfordulójára emlékeznek idén a görögkatolikusok. Ebből az alkalomból a Hajdúdorogi egyházmegye emlékévet hirdetett. Kocsis Fülöp görögkatolikus metropolitával – éppen ezekben a napokban alapította Ferenc pápa a metropóliát Magyarországon Debrecen székhellyel, amelynek élére Kocsis Fülöp püspököt nevezte ki – az ünnepi évről és húsvét életünkre gyakorolt hatásáról beszélgettünk. […] 

 

– A mai kor embere nemigen tud mit kezdeni azzal a ténnyel, hogy egy kegykép könnyezni kezd. Vannak, akik mesének, mások csalásnak tartják, mindenesetre nem valami komoly, hihető dolognak.

– Ha a könnyezés tényét vizsgáljuk, magam is zavarba jövök kissé. A máriapócsi kegyképet nem láttam könnyezni, ellenben a gyergyószentmiklósi képet igen. Döbbenetes élmény volt számomra, amikor néhány éve láttam a csodát, de bevallom, püspökként némi gyanakvással léptem be kispapjaink társaságában a gyergyószentmiklósi templomba. Az Istenszülő-ikon akkor már hosszabb ideje könnyezett ott.

Mióta felelős vezetővé váltam az egyházban, az ilyen jelenséget kissé másképpen közelítem meg. Korábban az egyes csodás eseményekkel kapcsolatban túlzottnak tartottam a püspökök akadékoskodását, s lám, püspökként magam is kétkedéssel mentem oda.

A gyergyószentmiklósi templom korábban görögkatolikus volt, majd az ortodoxok tulajdonába került. A városban azóta fölépítettek egy új ortodox templomot, a görögkatolikusok visszakérték korábbi templomukat, de nem kapták meg. A helybéli ortodox parókus, akinek a felesége magyar, s aki férje után maga is ortodox lett, a kép könnyezésekor megkérdezte egyházi vezetőit, mitévő legyen. Azt tanácsolták neki, ne tegyen semmit. Ha netán valaki hallott a könnyező képről, és látni akarja, megmutathatja neki, de tartózkodjon minden hírveréstől.

A kispapokkal közösen imádkoztunk – én továbbra is kétkedő szívvel –, elvégeztük a parakliszt (az Istenszülőhöz szóló imádságot), majd mindenki odalépett az oltárképhez, amely a régi templom ikonosztázából maradt meg. A templom annak idején porig égett, ez az egy kép maradt meg és egy kézi kereszt. Fogalmam sincs, hogyan éghetett le a templom úgy, hogy ez a vászonra festett kép nem károsodott. Attól kezdve használták oltárképként.

A kispapok beléptek a szentélybe – ez nagy engedmény volt az ortodox pap részéről –, közel mehettek az ikonhoz, amely magasan van elhelyezve, de kézzel éppen meg lehet érinteni. Hozzányúlhattunk az édes illatot árasztó képhez, amelyről egy kendővel olajszerű folyadékot itattunk föl. Kétségtelen, hogy ezek a kendők még jóval később is őrizték ezt az illatot.

A könnyezés következtében kicsordult folyadékot én is fölitattam a magam számára egy kendővel. Utána azonban körbejártam a képet, hogy nincs-e valami csövecske, valami huncutság. Szégyellem, de kétkedésem még ekkor is tartott.

Hitetlen szívvel közelítettem meg tehát a csodát. Ugyanakkor azt láttam, a kis fatemplomban harminc életerős fiatalember könnyezik. Sírtak a meghatottságtól. Amikor a fiúk arcába tekintettem, az én szemem is megindult. Gyönyörű volt… Valami mégiscsak történt! […] Lélekkel kell közelíteni a csodához. […] 

Forrás: Új Ember Hetilap - 2015.04.05-12.

                                                                                                                                                                                                                


Egyháziak tanúságtételei a könnyezésről:

(tapasztalatok, előtörténet, spirituális elemzések)

Új Ember – Família Magazin – 2008. november (Melléklet, 16. old.)

Görög Katolikus Szemle – 2008. október (2. old.) 

Tengernek Csillaga folyóirat – 2008. november-december (27-29. old.), 2009. január-február (23-27. old.);
 

–––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

HONLAPUNKRÓL

Címe, tartalma és szellemisége a Szűzanya
gyergyószentmiklósi könnyei által ihletett
felismeréseket, összefüggéseket, indíttatásokat
hivatott tükrözni. 

HONLAPFELELŐS:
Bazsó-Dombi Attila
Tel.: +40-758-260416

Nem utolsósorban erdélyi magyar

görög katolikus ügyekben is az

érdeklődők rendelkezésére állunk.

ERDÉLYI ÖNKÉNTES GÖR. KAT. MAGYAR MISSZIÓ

B. Dombi Attila – gör. kat. missziós pap

0758.260.416

Vetési A. Zoltán – lelkipásztori kisegítő

0762.481.584

Szeretnénk megismerni a Gyergyószéken, valamint általában Székelyföldön és Erdélyben élő egykori görög katolikus magyar hívek mai leszármazottait, velük kapcsolatot ápolni.